Versekkel telt meg Miskolc egyik villamosa a József Attila születésnapjára tartott magyar költészet napja alkalmából, április 10-én, pénteken déltől: a Vers-Villa-Mos(t) 2026-os eseménye nemcsak irodalmi program volt, hanem egy mozgó kulturális élménytér, amely a városon áthaladva hozta közelebb a költészetet az emberekhez. A mintegy négyórás programban verset mondtak kortárs alkotók, akik saját írásaikat vagy kedvenc verseiket mondták el, valamint irodalmi kör tagjai. Énekelt dalárda, továbbá zenélt duó és kamaraegyüttes. Egy belvárosi étteremben pedig mintegy nyolcvan fő fogyasztotta el Csorba Piroska és Fecske Csaba költők kedvenc ételét, a résztvevők ajándékokat is kaptak, miközben tovább hallgathatták a műsort, immár a villamoson kívül.
Jacsó Pál szervező elmondta, jövőre tervezik egy produkciós iroda létrehozását, egyesületi formában, amely később pályázati lehetőségeket is megnyithat, például önkormányzati támogatások irányába. – Egy ilyen volumenű esemény előkészítését jóval korábban, már november környékén érdemes elkezdeni. Az idei esemény végül összeállt és a fellépők eljöttek. Az idei program több elemből állt, és egyre inkább kirajzolódik a struktúrája – mondta a szervező, utalva ezzel arra, hogy az első Versvillamost tavaly rendezték meg. – A jövőben az esemény egész napossá bővülhet, regisztrációhoz kötött részvétellel a villamoson, valamint akár több különjárat indításával és budapesti fellépők bevonásával – mondta.
A Versvillamos egyik fő szervezője a Spanyolnátha volt. – A Spanyolnátha művészeti folyóirat Miskolc-elkötelezettsége a folyóirat alapításától fogva meghatározó koncepció. A spanyolnatha.hu oldalon már az indulás évében, 2004-ben megjelent a Miskóceráj c. lapszám: az ezt övező kampányunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy városunk első lett azon az internetes közönségszavazáson, mely arról szólt, hogy melyik magyar település legyen Európa kulturális fővárosa. A lapban az elmúlt huszonkét évben is emblematikus Miskolc-írások jelentek meg, melyek elmaradhatatlan elemei a városról szóló irodalmi műsoroknak, diskurzusoknak, így e programnak is. A Versvillamoson „Kortárs miskolciságok a Spanyolnátha művészeti folyóiratban, 2004-2024” címmel kihelyezett plakátokon szerepelnek költők idézetei, mások mellett Fecske Csaba, Csorba Piroska, Serfőző Simon, Némethi Lajos, Drozsnyik István, Jacsó Pál, s szerkesztőnk, Üveges Tamás írásai. A Spanyolnáthának köszönhető a Csorba Piroskáról és Fecske Csabáról elnevezett „Megálló” Royal-köznél felállított táblája is, melyen a költőket bemutató sorok mellett az őket búcsúztatók Spanyolnáthában megjelent emlékírásaiból vett idézetek is szerepelnek. Versvillamosos felolvasásomon a Spanyolnátha kiadásában, Miskolc támogatásával is megvalósuló Fecske-kötetből, a Hetvenhét magyar énmeséből hangzott el vers, majd az előbb a nagyváradi Újvárad c. folyóiratban, s a költészet napján debütáló Az év versei 2026 c. kötetben is megjelent Fecske Csaba-emlékírásomat, a „Semlény költészetvilágnapi versé”-t olvastam fel. Remélem, hogy jövőre az emlékezések, főhajtások mellett az élő kortársakra, ahogyan idén is, szintúgy nagy odafigyeléssel koncentrálhatunk majd – mondta.
A Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi Írócsoportjának titkára idén nem tudott részt venni a programon, de írását elküldte, amiben a két, már említett és elhunyt miskolci költőre emlékezett. – Fecske Csaba és Csorba Piroska költői léptei Miskolcról indultak, s miközben helyben maradtak, nagy utat tettek meg mégis: kvalitásuk révén országos ismertségig jutottak. Az ő példájuk azt is mutatja, hogy a tehetség bárhonnan képes utat törni magának, akár 200 kilométerre Budapesttől, hazánk irodalmi és kulturális fellegvárától. Csorba Piroska és Fecske Csaba életútja és életműve önértéken túl egyben azt is szimbolizálja, hogy van hazánknak egy északi irodalmi fellegvára is, amit Miskolcnak hívnak. Korszakos verseikkel, maradandó életművükkel ahhoz segítették hozzá városunkat, hogy Miskolc stratégiai pontja tudjon maradni a kortárs irodalmi életnek. Mindketten a Magyar Írószövetség tagjai voltak – írta Filip-Kégl Ildikó.
Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze szerepet vállalt a különleges kezdeményezésben már tavaly is. – A költészet jelentősége abban ragadható meg, hogy a költők valamilyen élettapasztalatot fogalmaznak meg sűrített formában, amely csak akkor marad élő és ható, ha folyamatosan jelen van a mindennapokban: olvasás, értelmezés, felolvasás és meghallgatás formájában. A költészet tehát olyan, mint a kovász, amely akkor marad életben, ha folyamatosan használjuk, és így képes újabb táplálékot adni – mondta, majd elárulta, ezen az eseményen debütált a Derengő nevű zenei formáció, aminek a színművész maga is tagja.
A tavalyi Versvillamos ez év márciusában elnyerte a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Gyémánt Díját.
