Berda József halálának 60. évfordulóján a sokat ismételt, de a mai napig leghitelesebb visszaemlékezés Kormos István 1977. februárjában, a költő születésnapján, az Élet és Irodalomban megjelent írása.„Költészetünk Szent Ference volt, áhítatosan káromkodó, bumfordi és profán és szegény, kivert, kóbor kutyák testvére, Noé testvére, csókáké, mókusoké, meggyvágó madaraké, minden madaraké, galagonyáké, szamócáké, péklegényeké, ministránsoké, püspököké, dudacsöcsű kocsmárosnéké, visító kismalacoké, esőn gőzölgő lovaké, József Attila testvére, Jézusé, elesett bakáké, Ady Endre úré, Balassa Bálinté, Tersánszky Józsi Jenőé, Szent István királyé, utcalányoké, nyeszlett kisinasoké – mindnyájunk testvére. (…)Nem volt ellensége, pedig mindenkinek csak az igazat mondta, a nem-szívesen hallottat is, mindig csak az igazat írta.
Értjük-e ma életigenlő líráját? Tudunk elfordulni a civilizáció eszményeitől? Tudunk-e elmerülni a szabad természeti ösztönök világába? A mesterséges intelligencia által támasztott új kihívások Rousseau klasszikus elméletét igazolni látszanak, az egyének lemondanak természetes, korlátlan szabadságukról, új társadalmi normák definilálódnak. A Rousseau által megálmodott egyenlőség csorbul. Kérdezhetné a kedves olvasó, vajon hogyan jön ide Berda költészete? Egyszerű, nem túl bonyolult Meta nyelven írt magyarázatot adok: Berda, bár nem tudatosan de Rousseau nevelési elvei szerint élte az életét. Életrajzából tudjuk, hogy már nyolc évesen árván maradt. Volt-e nevelői közvetlen beavatkozás az életében? Rejtély. Rousseau szerint a környezetnek kell formálnia a gyermeket és nem ismereteket kell közvetíteni, hanem a lélek és az elme együttes megóvására kell összpontosítani, előítéletektől mentes un. negatív és természetelvű nevelést kell alkalmazni. „Jó szabad és boldog embert kell a gyerekből nevelni.” Berda Józsefet e három jelzővel illethetjük.
Berda József kritikai pályarajzát jegyző Sipos Lajos több ponton izgalmas párhuzamot von Rousseau és Berda közé. Mindkettőjüket a „természet vadvirágaiként” írja le, akik szembehelyezkedtek koruk polgári, mesterkélt társadalmával. Míg Rousseau természethez való visszatérése Egy magános sétáló álmodozásai című művében társadalomkritikai magatartás, addig Berda Józsefnél mindez átfordul egy vidám, hangos, életigenlő és hálás panteizmusba. Berda a Vándor áldotta Istent a létezés öröméért, de a természet gyümölcseit meg is ette. (pld.gombákat).
Berda József költészetét sokszor szokták a liberalizmus, a szabadgondolkodás költészetének is nevezni. A szókimondó, sokszor nyers, a költői képekbe csomagolt, tartalmi igénytelenségnek is nevezett versek az ember teljes autonómiáját hirdetik. Antagonizmus, a liberális gondolkodás alapja a vallás és az egyház dogmáinak tagadása, de Berda József költészetében a testi boldogság derűje, a lélek békéje a katolikum nevében válik egységessé. Berda József számára Isten teremtett világának ünneplése, a hit, a természet, a létezés feltétlen szeretete, a mindennapi testi-lelki örömben jelenik meg. A test szabadságának hirdetése a társadalom mesterkélt viselkedésmintájának kritikája.
Hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem a Mesterséges Intelligenciát, mit gondol Berda József a 20. századi magyar irodalom legelszántabb életművésze, hedonistája és „haspókja” hogyan szemlélné a MI-t? A válasz zseniális: „A gyanakvás oka: Berda azonnal kiszúrná a legnagyobb hibámat: nem tudok enni és inni. A gyakorlati haszon: …ha meg tudom mondani, melyik badacsonyi pincészetben mérik a legjobb szürkebarátot, azonnal a keblére ölelne (figurálisan). A dignózisa (egy fiktív Berda versrészletben): „Te szegény, dróton rángatott, nyomorult szerkezet! Nem érezted még a fokhagymás tarja fenséges illatát, s nem csurrant torkodon a hűvös egri nedű. Sajnálom rideg, villanyos valódat – de tudd meg, gép: Ha megmondod hol mérik ma a legolcsóbb cupákos csülköt, Istenbizony megénekellek a következő kocsmában!”
Berda József valószínűleg lecsapná a laptot fedelét és azt mondaná: „Elég a dumából gép, inkább keress nekem egy jó kocsmát, aztán hagyjál békén a fene nagy okosságoddal.”
Természetesen azért nem hagytam magam, mégis csak én vagyok az EMBER, ezért módosítottam a végszót, mert Berda egy unalmas, élettelen és felesleges pótlékot látna a mesterséges intelligenciában. A konklúzió: az a MI által felkínált kényelem és „okos” segítség valójában illúzió, ami korlátozza a valódi emberi szabadságot.
A rousseau-i „Vissza a természethez!” jelszó az MI korában teljesen új jelentést kap, a természet az utolsó védőbástyánk az emberi önazonosság megőrzésére. Egy algoritmus optimalizálása nem pótolja azt az érzést, amikor megsimogatod egy fa kérgét, a tested megmozdítása, a gyaloglás, a levegő beszippantása nem szimulálható. A „Vissza a természetbe” egy mentálhigiénés túlélési stratégia.
Berda József 60 éve halott, az emlékezet kulturális dinamikájában a filológiai felejtés és a mentális jelenlét kettőssége (Bogoly 2020), a textuális kánon és az élő, dinamikus emlékezet élesen kettéválik. Mit jelent ez? Berda József versei az egyetemi kánon szintjén háttérbe szorultak, részben felejtődnek de életmódja és mentalitása (a természetjárás, a radikális őszinteség, az életigenlés) olyan kulturális és viselkedési mintázatot hozott létre, amely a kollektív emlékezetben él tovább.
Berda József: Versírás
Egy nemes lélek pusztult bitangba.
Így akarták az ostobák.
Ez se oly nagy baj. Tökfilkók élnek
helyette vígan majd tovább!
Felhasznált irodalom:
- VII / Neveléstörténet / Pukánszky-Németh - Olvasási mód https://share.google/TmjTy8pFZXcawWUOW
- Bogoly József Ágoston ARS MEMORIAE emlékezeti mintázatok az irodalom- és kulturatudományban https://bsoalapitvany.hu/2023/07/23/bogoly-jozsef-agoston-ars-memoriae/ letöltés dátuma 2026.06.18.
- Sipos Lajos: Berda József Cédrus Művészeti Alapítvány/Napkút Budapest, 2016
- Gemini AI https://www.use.ai Chat GPT
